A szervező Egyesület:
ESZTERGOM VÁROS DIÁKSPORTJÁÉRT EGYESÜLET
Az egyesületet esztergomi testnevelők alapítottak 1995ben, non-profit szervezetként működik, és tagja a Magyar Diáksport Szövetségnek
Az egyesület elnöke 1998 óta Szerencsés Tamás.
Az egyesület fő tevékenységi köre:
- az esztergomi diáksport rendezvények szervezése. Ez évente 20-25 rendezvényt jelent 6-18 éveseknek labdarúgó, röplabda, kosárlabda, atlétika, játékos sportverseny, úszás sportágakban.
A versenyeink többsége teljesen ingyenes.
- Az egyesület szervezi a város diákcsapatainak versenyeztetését, utazását a megyei versenyekre.
Az egyesület fő bevételi forrása az országos és városi pályázatokon nyert támogatások és a nagylelkű felajánlások az adók 1%-n keresztül.
Részletek:
Hídfutás - Dunán átívelő sportkapcsolatok, sportbarátságok. - A Hídfutás története:
E sportrendezvény 2001-ben született, az újjáépített Mária Valéria Híd átadásának - amelyet Orbán Viktor, Mikulas Dzurinda és Günther Verheugen nyitott meg - tiszteletére.
Azóta minden évben folyamatosan megrendezzük ezt a 4 km-es távú futóversenyt a Hídünnep alkalmából, a két ország közötti jószomszédi viszony megerősítésére.
A hagyományos Hídünnepből, már csak ez a rendezvény maradt fent.
Reményeink szerint a közös mozgás öröme és az egészséges élet nemzetközi elve szimbolikus hídként még inkább megerősíti és összeköti a híd két oldalán lakó emberek barátságát.
Nagy örömünkre évről-évre egyre többen vesznek részt a Hídfutáson – a 2013.évben már több mint 2300 résztvevőt regisztráltunk. A rendezvény nemzetközi és országos hírű.
Völlner Pál államtitkár úr is többször megtisztelte már részvételével a rendezvényünket.A befutónál az indulók érmet és „Hídfutás” mezt kapnak ajándékba.
2014. - 2617 Befutó
2015. - 2241 Befutó - szakadó esőben!
2016. - 2654 Befutó
2017. - 2374 Befutó - esőben
2018. - 2709 Befutó
2019. - 2744 befutó
Szoros kapcsolatot ápolunk Esztergom Város Önkormányzatával, Párkány Várossal, Párkány Városi Művelődési Központtal, a Párkányi Vadas Thermálfürdővel, akikkel közösen szervezzük a versenyt.
Esztergom és Párkány városok életében kiemelkedő esemény a Hídfutás, hisz ez nem csak egy sportesemény, hanem remek lehetőség a határon túli kapcsolatok, barátságok elmélyítésére. Iskolák, fiatalok, idősek, romák, nem romák, fogyatékkal élő és egészséges sportolók együtt indulnak a rendezvényen, amely a környék legnagyobb létszámú rendezvénye.
Ezt az alkalmat felhasználva támogatjuk azokat az iskolákat, amelyek a legnagyobb létszámú tanulót mozgósították, ők sportszereket kapnak ajándékba 550.000Ft értékben.
A verseny szervezésében részt vesznek a helyi és párkányi rendőrök, polgárőrök és az Egyesület, valamint az
A verseny Esztergomból a Bazilikától indul és Párkány főterén át a Vadas Thermálfürdő a cél.
Ez a megmozdulás sok ember számára az egyetlen lehetőség és alkalom egy remek kikapcsolódásra és rekreációra.
Mária Valéria Híd története:
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású,
Első újjáépítés:
1919-ben a párkányi oldalon lévő szélső nyílást légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.
Második újjáépítés:
Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuląs Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos. Ez volt az utoljára újjáépített híd Európában, amelyet még a második világháborúban robbantottak fel.
Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
