Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Híd és a Hídfutás története

 

Hídfutás - Dunán átívelő sportkapcsolatok, sportbarátságok.

 

A Hídfutás története:

 

E sportrendezvény 2001-ben született, az újjáépített Mária Valéria Híd átadásának - amelyet Orbán Viktor, Mikulas Dzurinda és Günther Verheugen nyitott meg - tiszteletére.

 

Azóta minden évben folyamatosan megrendezzük ezt a 4 km-es távú futóversenyt a Hídünnep alkalmából, a két ország közötti jószomszédi viszony megerősítésére.

A hagyományos Hídünnepből, már csak ez a rendezvény maradt fent.

 

Reményeink szerint a közös mozgás öröme és az egészséges élet nemzetközi elve szimbolikus hídként még inkább megerősíti és összeköti a híd két oldalán lakó emberek barátságát.

Nagy örömünkre évről-évre egyre többen vesznek részt a Hídfutásban – a 2013.évben már több mint 2300 résztvevőt regisztráltunk. A rendezvény nemzetközi és országos hírű. A befutónál az indulók érmet és „Hídfutás” mezt kapnak ajándékba.

 

2014-ben már 14. alkalommal megrendezésre kerülő verseny a környék kiemelkedő sportrendezvénye, ahová 2300 - 2400 résztvevőt és még ennél is több érdeklődőt várunk határon innen és túlról. A tavalyi év statisztikája alapján: 900 fő 18 évnél idősebb, 900 fő 14 évnél fiatalabb, és 500 fő 14-18éves résztvevőt várunk a rendezvényre.

 

Szoros kapcsolatot ápolunk Párkány várossal, Párkány Városi Művelődési Központtal, a Párkányi Vadas Thermálfürdővel, akikkel közösen szervezzük a versenyt.

 

Esztergom és Párkány városok életében kiemelkedő esemény a Hídfutás, hisz ez nem csak egy sportesemény, hanem remek lehetőség a határon túli kapcsolatok, barátságok elmélyítésére. Iskolák, fiatalok, idősek, romák, nem romák, fogyatékkal élő és egészséges sportolók együtt indulnak a rendezvényen, amely a környék legnagyobb létszámú rendezvénye.

 

Ezt az alkalmat felhasználva támogatjuk azokat az iskolákat, amelyek a legnagyobb létszámú tanulót mozgósították, ők sportszereket kapnak ajándékba 450.000Ft értékben.

 

A verseny szervezésében részt vesznek a helyi polgárőrök és az Egyesület, valamint az Esztergomi Futóművek Amatőr Futóklub önkéntesei. A verseny Esztergom főteréről indul és Párkány főterén át a Vadas Thermálfürdő a cél. Ez a megmozdulás sok ember számára az egyetlen lehetőség és alkalom egy remek kikapcsolódásra és rekreációra.

 

A 2013. évben Völlner Pál államtitkár úr is megtisztelte részvételével a rendezvényünket.

 

 

Mária Valéria Híd története:

 

A hidat Feketeházy János tervezte, és 1893-ban a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután az érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két és fél év alatt építették fel. Először 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.

 

Első újjáépítés:

1919-ben a párkányi oldalon lévő szélső nyílást légionáriusok lerombolták, ám ezt 1927-re kijavították. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

 

Második újjáépítés:

Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.

 

Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újra gyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuląs Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos. Ez volt az utoljára újjáépített híd Európában, amelyet még a második világháborúban robbantottak fel.

 

Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából